országnagy
országnagy főnév (történettudomány)
Olyan főnemes, aki vmilyen országos v. udvari méltóságot viselt, ill. az 1848 előtti rendi országgyűléseken a főrendi tábla tagja volt; főrend. Nem is mentőzni [= mentegetőzni], sőt azért jövék, Hogy a hazának törvényéhez képest Itéljenek meg az országnagyok. (Madách Imre) Nem kellenek neki a kérők, lovagok, Fényes uraságok, gazdag országnagyok. (Mikszáth Kálmán)
országnagyi.
