ornamentika
ornamentika [ë] főnév ..kát, ..kája (művészettörténet)
1. <Építészetben, iparművészetben, könyvnyomdászatban stb.> díszítmény, ékítmény, ill. vmely alkotás díszítőelemeinek összessége. Ennek az épületnek az ornamentikája nemcsak változatos, hanem a többi épületelemmel is összhangban van.
2. Díszítő eljárás, mód, művészet; a díszítések jellege. A barokk stílus ornamentikája zsúfoltan gazdag.
ornamentikájú.
