orgazda
orgazda főnév
Az a személy, aki olyan dolgot szerez meg, amelyről tudja, hogy bűncselekmény – lopás, rablás, sikkasztás, zsarolás stb. – útján jutott az eladó birtokába. A lopott holmit eladták egy orgazdának. [Panyó Panni.] Tolvajnéppel cimborálok, Én vagyok az orgazdájok. (Petőfi Sándor) A kocsmáros görög. Az a mi orgazdánk. Jó pénzért ruhát is ad. (Gárdonyi Géza) || a. jelzői használat(ban) Orgazdákból álló, orgazdára jellemző, vele kapcsolatos. Orgazda társaság. A magasabb bűnökkel vádlottak … büszkeséggel tekintenek az apró-cseprő orgazda népre. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): orgazdaélet; orgazdatanya.
orgazdai.
