ónoz
ónoz ige -tam, -ott, -zon (műszaki nyelv)
tárgyas <Vasból, acélból, sárga- v. vörösrézből, cinkből készült tárgyat> ónnal éppen akkor v. szokás szerint bevon. A cinkezett drótot bemártással ónozzák. || a. (tárgy nélkül) Hidegen ónoz.
Igekötős igék: beónoz; leónoz; megónoz, összeónoz; ráónoz.
ónoztat.
