ónix
ónix főnév -ot, -a
1. (ásványtan) Felváltva fehér és fekete rétegekből álló tömött kvarc, az achát egyik fajtája. || a. Ebből készült féldrágakő. Nyakláncán ónix van.
2. jelzői használat(ban) Ebből való, ill. ezzel díszített <dísztárgy, ékszer>. Ónix asztallap.
Szóösszetétel(ek): ónixgyűrű; ónixmárvány; ónixváza.
