olvasatlan
olvasatlan melléknév és határozószó
I. melléknév -ul
1. Olyan <írás, szöveg>, amelyet nem olvastak el. Olvasatlanul visszaküldte a levelet. Nálunk versnél ugy sincs ártatlanabb Portéka: olvasatlanul marad. (Reviczky Gyula)
2. (népies) Olyan <pénzösszeg, mennyiség>, amelyet nem olvastak meg, nem számoltak meg. Olvasatlan bankók; olvasatlanul szórta a pénzt. Olvasatlanul hagyta künn a pénzét. (Kosztolányi Dezső) Lősz … annak a gazembör fattyúnak nemulass … . Azokat a huszonötöket, amiket „olvasatlanul” fognak neki odasózni, testvérek közt is be lehet majd váltani ötvenre. (Móricz Zsigmond) || a. (ritka, túlzó) Megszámlálhatatlanul sok, számtalan. Oda vitték, ki a Hortobágyra, | Hogy legyen majd híres büszke pálma, Hogy bámulják olvasatlan évek, Születendő újabb nemzedékek. (Reviczky Gyula)
II. határozószó (népies, irodalmi nyelvben) Olvasatlanul. Nem kérdezték: sok-e az ellenség? | Olvasatlan próbáltak szerencsét. (Arany János)
