oldalgás
oldalgás főnév -t, -a (csak egyes számban)
Általában az oldalog igével kifejezett cselekvés, mozgás, magatartás; az a tény, hogy vki, vmi oldalog.
1. (ritka) Oldalvást menés, mozgás, haladás. A kutya, a szán oldalgása. [A madár] lassú oldalgással ereszkedik lefelé a lápba. (Bársony István) || a. (ritka, kissé rosszalló) Lassú, óvatos v. levert, meghunyászkodó menés; somfordálás, settenkedés, kullogás. Gyanús nekem ennek a suhancnak az oldalgása itt a ház körül.
2. (repülés) A repülőgépnek hossztengelye irányától vízszintesen oldalt való elmozdulása repülés közben.
3. (katonaság) A huzagolt csövű lőfegyverből kilőtt lövedéknek eltérése a célzás irányától jobbra v. balra, ill. az eltérés mértéke. A lőelemek megállapításakor az oldalgást is figyelembe veszik.
oldalgási.
