olajfa
olajfa főnév
1. A Földközi-tenger mentén honos fa; lándzsás, örökzöld levele, fehér, édes illatú virága van; termése az olajbogyó (Olea europea). Sötét olajfák illatos hűsében ill a bús vándor, könny ragyog szemében. (Kisfaludy Károly) Dúsan tenyészett … a sötét örökzöld, az aranyos sáfrány, a fehér nyárfa s a kékes olajfa. (Péterfy Jenő)
2. (népies) Ezüstfa, ezüstfűz.
Szóösszetétel(ek): olajfaág; olajfabogyó; olajfakoszorú; olajfaültetés.
olajfás.
