ódivatú

Teljes szövegű keresés

ódivatú melléknév -n v. -an, -bb (néha gúnyos)
1. Rég letűnt divat szerinti <tárgy, eszköz, főként ruha(darab)>; régimódi, divatjamúlt. Ódivatú bútor, kalap, nyakkendő, szabás.  Mintha …, szégyelné az öreg ember ódivatú, mocskos ruháit. (Justh Zsigmond) Ott piroslik Ujlaky Jánosné … az ódivatú főkötőben. (Mikszáth Kálmán)
2. Olyan <dolog, ritk. személy>, amely, aki régi, letűnt kor hagyományait, felfogását őrzi tükrözi, szokásaira emlékeztet; régimódi. Ódivatú elvek, gavallér, gondolkodás, szokások.  Ódivatú köszönése, bókja, Mintha saját édesanyja volna. (Kiss József) Öreg este ódivatú költők Bordalait sorba olvasom. (Tóth Árpád)
ódivatúság.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem