óbester
óbester [ë-ë v. e-e v. e-ë] főnév -t, -ek, -e [ë, e] (katonaság, régies)
Ezredes [2]. Még mai napig igen sok ember van, ki Simonyit csak óbesternek mondja. (Vas Gereben) Ott lógott a falon Simonyi József óbester [arcképe], a paszományos pitykés dolmányában. (Mikszáth Kálmán)
óbesteri; óbesterség.
