nyúz
nyúz tárgyas ige -tam, -ott, -zon
1. Nyúz vmit: azzal van elfoglalva, hogy vmely állatról lehúzza, lefejti a bőrt. Birkát, nyulat nyúz; döglött lovat, ökröt nyúz. Szóláshasonlat(ok): ordít, mintha nyúznák v. mint akit nyúznak: kétségbeesetten o. Sertést forráztak, távolabb a kamra előtt őzet s nyulakat nyúztak az ambituson. (Mikszáth Kálmán) || a. (ritka) Kínoz (1). Mikor nyúztanak, Aki kivül állt, kacaga hangos üvöltésemen. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) || b. (átvitt értelemben) Szivemet a puska-tus zúzta, Szememet ezer rémség nyúzta. (Ady Endre) || c. (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) Borotvál, kül. életlen pengével. Éppen most nyúzza a borbély. || d. (átvitt értelemben, bizalmas) Életlen késsel nyiszál vmit. Ne nyúzd azt a húst, végy jobb kést!
2. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) <Ruhafélét> folyton, rendsz. gondatlanul visel, nyű. Mindig azt az egy kabátját nyúzza. Uj bocskor lyukas lesz ha örökké nyúzod. (Arany János) || a. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) <Használati eszközt, hangszert> huzamosan, kíméletlenül használ, v. hozzá nem értően bánik vele. Nyúzza a gépet, az írógépet, a varrógépet. Folyton azt a zongorát nyúzza. Úgy tudnál gazdálkodni [mint a bátyád]! De nem ám korhelykedni; a makaó-asztalnál ülni, a biliárdot nyúzni. (Jókai Mór) || b. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) <Mondanivalót, zeneművet> folytonosan, az unalomig, esetleg kevés hozzáértéssel v. művészietlenül ismétel. Mindig azt az egy nótát nyúzza. Ne nyuzzatok mind egyet: Vannak ám az érvelésnek sok egyéb fogásai. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) A lányok, a buta, vidéki lányok | magyar dalt nyúznak a kis zongorán. (Kosztolányi Dezső)
3. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) <Embert, állatot> dologgal, munkával folyamatosan túlterhel, agyonhajszol. Sok földesúr nyúzta a jobbágyait. Úgy nyúzza a lovait, ökreit, hogy kidőlnek. Szegődjél hozzám; szolga léssz, igaz, De … azért, hogy Előttem meghajolsz, Előtted ezrek hajolnak meg. | Más dolgod nem lesz, mint ez ezreket Nyúznod tehetséged szerint. (Petőfi Sándor) || a. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) Nyúz vkit, vmit: folyamatosan sok pénzt sajtol ki vkiből v. vmely közösségből; szipolyoz, zsarol. A bankok nyúzták a gazdákat. Némely ügyvéd nyúzta ügyfeleit. Légy fiskális, nyúzz embert. (Vas Gereben) A magyarokat nemcsak a török nyúzza, hanem az osztrák is. (Gárdonyi Géza) || b. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) <Uralkodó, zsarnok, nagy hatalmú személy alája rendelt v: hatalma alatt levő szemé(lyeke)t nyomorgat, folyamatosan elnyom. Sok zsarnok nyúzta a magyart. || c. (átvitt értelemben, bizalmas, túlzó) <Huzamos zaklatással, kellemetlenkedéssel, bosszantással> kínoz, gyötör vkit. Már megint ezzel az üggyel nyúzol.
Szólás(ok): ld. róka.
Igekötős igék: elnyúz; lenyúz; megnyúz; széjjelnyúz; szétnyúz.
nyúzat; nyúzatlan; nyúzható.
