nyúlik
nyúlik tárgyatlan ige -ok, -sz; -t; -nék (-nám), -nál, -na, (-nék); -jon (-jék)
1. Nyújtással terjedelemben, felületére nézve nő; nagyobb, hosszabb, szélesebb lesz. A bőr, a gumi, a kesztyű, a szövet nyúlik. A kötött holmi könnyen nyúlik. A tüzes vastömb nyúlik a hengerek között. Szóláshasonlat(ok): nyúlik, mint a → rétestészta. || a. <Némely folyadék v. puha szilárd anyag> nyálkás, nyúlós állapotú, ill. ilyen lesz. Már nyúlik ez a bor. A cukor, a méz nyúlik.
2. (ritka, irodalmi nyelvben) Elnyúlik (2). Szörnyü bágyadságom E gyepre hosszan nyúlni kényszerit. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
3. Nyúlik vmeddig: vmilyen irányban hosszan terjed, vmeddig ér. Az erdő a folyópartig nyúlik. A fa ága a szomszédba nyúlt. A falu az erdőig nyúlik. Vminek a gyökerei mélyre nyúlnak: (átvitt értelemben is) vmely gondolatnak, eszmének régi előzményei vannak. A torony a magasba nyúlik. Duna partjáig nyult a korlát kétfelül, Nagy üres tér maradt a korláton belül. (Arany János) A lenyugvó nap fényében aranyoszlopokként nyúltak a magasba a minárék [= mináretek] tornyai. (Gárdonyi Géza) || a. <Személy, főleg gyerek>, növekszik, nő. Egyre nyúlik ez a gyerek. Jó magasra nyúlt ez a lány. Beszélj mán [= már] kisfiam … Mitől nyúltál ilyen hosszúra, nézzétek már gyerekek, milyen hosszú lába, hosszú karja van. (Móricz Zsigmond) || b. (bizalmas) (Csak úgy) nyúlik a kacagástól, a nevetéstől: olyan erővel tör ki belőle a kacagás, a nevetés, hogy szinte hánykolódik tőle. Nyúltunk a kacagástól, és óriási nagynak láttuk apánk hőstetteit. (Móricz Zsigmond) || c. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Erő, képesség> hatásában vmeddig terjed, ér. Azt akarja kitudni, hogy meddig nyúlik a publikum hite … (Jókai Mór) Hatalmad az egekbe nyúlik … . (Tolnai Lajos)
4. (rendsz. határozóval) (átvitt értelemben, gyak. rosszalló) Időben a rendesnél, a megszokottnál tovább terjed vmi. → Hosszúra nyúlik. A beszélgetés, az értekezlet a késő éjszakába nyúlt. Nyúlik a vita. Hosszúra nyúlik az elbeszélés, az előadás. Későre nyúlt az idő. || a. (átvitt értelemben) Időben hosszabb lesz, hosszabbodik vmi. Nyúlnak a napok, nappalok. || b. (rendsz. határozóval) (átvitt értelemben) <Időben lefolyó dolog szubjektív érzés szerint> nagyon sokáig tart. Meddig nyúlik ez a kínos éjszaka?! Őrizve Salgó szűk falai között | Ült a fogoly hölgy napok óta csak, De mindenik nap századokra nyúlt. (Petőfi Sándor)
5. (átvitt értelemben, rosszalló) Húzódik, halasztódik. A pör csak nyúlik, sosem lesz vége.
Igekötős igék: alányúlik; átnyúlik; benyúlik; belenyúlik; elnyúlik; felnyúlik; keresztülnyúlik; kinyúlik; lenyúlik; megnyúlik; túlnyúlik; végignyúlik; visszanyúlik.
nyúlt.
