nyomódik
nyomódik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
Általában nyomást szenved, nyomás alatt van.
1. <Személy> nyomás következtében szűk, szoros helyre kerül. Szinte laposra nyomódtak a villamoson. || a. <Áru, kül. gyümölcs> szoros helyzetbe kerülve törődötté válik. Ne tégy sok szőlőt a kosárba; minek nyomódjék.
2. <Nyomás hatására> helyéből kimozdulva vhová, vmihez tolódik. A falhoz nyomódott. A kocsi belsejébe nyomódik. Érezte, hogy erősen ajkához nyomódik a színésznő kesztyűs kezefeje … (Krúdy Gyula)
3. Vmire nyomódik: <vmely minta> az alapanyaggal érintkezve és arra rászorítva rátapad, rajta marad. Piros anyagra nehezen nyomódik fehér minta.
4. (átvitt értelemben, költői) Vmibe nyomódik: <szellemi tartalom> bevésődik vmibe. S ami több, mind igaz, ami itt íródik, Ami a képzésbe [= képzeletbe] vagy szívbe nyomódik. (Csokonai Vitéz Mihály) A mestermű … . alakjai önkénytelenül nyomódnak az emlékezetbe. (Arany János)
5. (ritka, nyomdászat) Nyomtatás alatt van. Most öt munkám nyomódik egyszerre. (Csokonai Vitéz Mihály)
Igekötős igék: agyonnyomódik; átnyomódik; benyomódik; belenyomódik; felnyomódik; félrenyomódik; kinyomódik; lenyomódik; megnyomódik; odanyomódik; összenyomódik; rányomódik; széjjelnyomódik; szétnyomódik; visszanyomódik.
nyomódás; nyomódó; nyomódott.
