nyitó
nyitó melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan, aki, ami nyit (I, II). Az ajtót nyitó portás; kasszát nyitó betörő; folyószámlát nyitó vállalat. || a. Bál kezdetét jelentő, megnyitó. Nyitó csárdás; nyitó pár: az a pár, amely táncával a bált megnyitja; nyitó tánc; nyitó tétel.
2. (ritka) Vminek a felnyitására, fölfeszítésére való, alkalmas, használatos.
3. (pénzügy, kereskedelem) A gazdasági, termelési év kezdetét jelző. Nyitó leltár: az a vagyoni kimutatás, amellyel vmely vállalat az évet megkezdi; nyitó mérleg: olyan kétoldalú kimutatás, amelynek egyik oldala az aktívákat, másik oldala a passzívákat mutatja ki a gazdasági év elején.
II. főnév -t, -ja
1. (ritka, szőlészet) A szőlő nyitását (2) végző mezőgazdasági munkás.
2. (ritka, bizalmas) Eszköz, amellyel vmely zárat v. bezárt tárgyat ki lehet nyitni. A konzervdobozt nem tudtuk kinyitni, mert nem volt nyitónk.
Szóösszetétel(ek): 1. nyitóhorog; nyitóvas; 2. évnyitó; konzervnyitó; tanévnyitó.
