nyiszál
nyiszál ige -t, -jon (hangutánzó)
1. tárgyas <Életlen vágóeszközzel> nehézkesen, erőlködve, a szerszámot ide-oda vonogatva vág, szel, ill. próbál vágni, szelni vmit. Békanyúzójával nyiszálta a madzagot. Késével nyiszálja a szalonnát. || a. tárgyatlan (ritka) Nyiszál vmin: <személy életlen vágó szerszámmal> nehézkesen erőlködve, a szerszám ide-oda vonogatásával vminek az elmetszésére, elvágására törekszik. Késével nyiszált a kötélen.
2. tárgyas (ritka) <Életlen vágóeszköz> nehezen, akadozva, hosszasan, ide-oda mozogva vág, metsz vmit. Az ügyetlen olló mindig félremegy, s utoljára is görbére nyiszálja a papiros szélét. (Jókai Mór) || a. (ritka) tárgyatlan <Életlen vágóeszköz> nehezen, akadozva, hosszasan végzi vminek a vágását, metszését, szelését, s közben halk, vékony hangot, zörejt hallatva, ide-oda jár vmiben, vmin. Karikában nyiszál a sarló az aratók kezében. (Mikszáth Kálmán)
Igekötős igék: belenyiszál; elnyiszál; lenyiszál; összenyiszál; szétnyiszál; végignyiszál.
nyiszálás; nyiszáló; nyiszált.
