nyirbál
nyirbál ige -t, -jon
1. tárgyas Nyirbál vmit: ollóval v. más hasonló eszközzel kisebb-nagyobb részeket levagdos vmiből. Nyirbálja a papírt, a szövetet. || a. tárgyas <Fa, cserje v. bokor fölösleges hajtásait> ollóval folyamatosan levagdossa, (le)nyesi. A kertész most nyirbálja az útmenti sövényt. || b. tárgyatlan (ritka) Nyirbál vmin: kisebb-nagyobb részt, darabot folyamatosan levagdos vmiből. || c. tárgyatlan (átvitt értelemben) Nyirbáljatok üvegházak Satnya sarjadékain; A korláttalan természet Vadvirága vagyok én. (Petőfi Sándor) || d. tárgyas (ritka) Ily módon létrehoz vmit. Furcsa figurákat nyirbált a papírból.
2. tárgyas (átvitt értelemben, ritka) Rendsz. önkényesen, kíméletlenül, imitt-amott apránként csonkít vmit; vmiből folyamatosan elvesz vmit. Én tagadom a költő azon szabadságát, hogy a szókat – élő nyelvbeli használat ellenére – tetszése szerint nyirbálhassa, ferdíthesse, csűrje-csavarja. (Arany János)
Igekötős igék: elnyirbál; kinyirbál; körülnyirbál; lenyirbál; megnyirbál; széjjelnyirbál; szétnyirbál.
nyirbálás; nyirbálható; nyirbáló; nyirbált; nyirbáltat.
