nyilvános
nyilvános melléknév -an, -abb
1. A közösség, közönség, nyilvánosság előtt, nem szűk körben történő c-. történt, lefolyó; nem zártkörű. (film, színház) Nyilvános főpróba: meghívott közönség részére tartott f.; nyilvános kivégzés, megrovás, szereplés, tárgyalás, vizsga; (1945 előtt, pénzügy, kereskedelem) nyilvános számadásra kötelezett egyesület, vállalat: olyan e., v., amely évi számadását köteles volt a pénzügyigazgatósághoz beterjeszteni; (régies) nyilvános élet: közélet. [Széchenyi] nyilvános életét, politikai szereplését így veszem föl: Hazáját mondhatatlanul szereti … (Kossuth Lajos) Euripides nemien vett tevékeny részt a nyilvános életben. (Péterfy Jenő) || a. Nyilvánosan: a nagy közönség, a közösség, a nyilvánosság előtt, nyíltan; nem zárt, szűk körben, nem négyszemközt v. titokban. Nyilvánosan bevall vmit; nyilvánosan megdícsér, megró vkit; nyilvánosan megsért, inzultál, provokál vkit. Nyilvánosan megkorbácsolták a bűnöst. Bátyám, … ha ezt nyilvánosan elmondom, akkor azt fogják mondani, hogy a fiatalság szélsőséges! (Móricz Zsigmond)
2. Olyan <hely, helyiség, alkalom, összejövetel, látványosság>, ahová mindenkinek szabad bemenetele van, olyan <hely, intézmény, eszköz>, amelyet bárki használhat, látogathat, amely mindenkinek rendelkezésére áll; közös, közhasználatú, nem magán-. Nyilvános árverés, előadás; (1945 előtt) nyilvános ház: bordélyház; nyilvános hely: olyan, étkezésre v. szórakozásra berendezett helyiség, amelyet bárki szabadon látogathat; nyilvános mulatság, nótaest, összejövetel, taggyűlés, tanfolyam, tárgyalás, ülés; nyilvános épület, fürdő, intézmény, könyvtár, park, rendelőintézet; nyilvános illemhely v. vécé; nyilvános telefon. Azzal vagdalkoznak némely Nem t’om milyen emberek, Hogy ez országban nyilvános Épületek nincsenek. (Petőfi Sándor) || a. (iskolai) Olyan <tanintézet>, amely a törvényben megállapított feltételek (állami tanterv, tanerők képesítése, tankönyvek, fölszerelés) alapján jogosult arra, hogy tanulóinak állami érvényességű bizonyítványt adjon. Nyilvános iskola, tanfolyam; (1945 előtt) nyilvános tanuló: ilyen iskola előadásait rendszeresen látogató, beiratkozott t. <a magántanulóval ellentétben>. Szülei … úgy tervezték, hogy … egyelőre nem adják nyilvános iskolába. (Kosztolányi Dezső) || b. (iskolai, régies) Egyetemi nyilvános rendes tanár (röv: egy. ny. r. tanár): a legmagasabb fokozatú egyetemi t.
3. (régies) Sokak v. mindenki által ismert, ismeretes, tudott; közismert. Nyilvános botrány; nyilvános gonosztevő. Gyöngyösi köztiszteletben álló nyilvános jellem volt megyéjében. (Arany János) Mégis csak disznóság … Mit gondolnak felőlem ezek a nyilvános gazemberek … (Móricz Zsigmond)
4. (elavult) Nyilvánvaló, kétségtelen, világos (I. 4a). Nem nyilvános-e, hogy a gonosznak voltál kedvese? (Szigligeti Ede) [A dalia] elfordult tőle a neheztelés nyilvános jeleivel arcán. (Jókai Mór) Nyilvános volt már, hogy ő a „híres” lyány a vele egykorúak közt. (Kaffka Margit)
