nyílt
nyílt [í v. i] melléknév -an, -abb
1. Olyan, ami ki van nyitva, nincs bezárva, lezárva. Nyílt ablak, ajtó, kapu; (átvitt értelemben) tágra, kerekre nyílt szemmel: nagyon csodálkozva: (orvostudomány) Nyílt seb: friss, be nem hegedt s.; nyílt törés: olyan csonttörés, amelyben a törött csont a testrész, végtag izomzatán, bőrén áthatolva, kívülre jut, ill. amelyben a zúzódás, ütés mély sebet vágva a csontot is eléri; (elavult, irodalmi nyelvben) nyíltan: nyitva, nyitott állapotban. Vitézim erre. Nyiltan a kapu. (Vörösmarty Mihály) Vörös szeme, nyílt szája és hegyes fogai megkacagtatták a véneket, s a hideglelésig rémítgették a gyermekeket. (Ambrus Zoltán) S már látszott is a nyílt ajtón át Nelli, csomagolva nagyban egy régi kofferbe. (Babits Mihály) A kapitány kerekre nyílt szemmel bámult a legényére. (Móricz Zsigmond) || a. Le nem zárt, le nem ragasztott. Nyílt levél ←; (katonaság) nyílt parancs: vmely személynek v. kisebb alakulatnak adott olyan p., amely az illető személyt v. alakulatot vmely feladat elvégzésre utasítja, s amelynek okmánya a rendeltetési helyen felmutatandó, s bármely (ellenőrző) hatóságnak felmutatható; nyílt levelezőlap: <a zárt levelezőlappal ellentétben> egyszerű, le nem ragasztható l. Tavaly … néhány fiú az alábbi nyílt levelezőlapot intézte hozzá … (Kosztolányi Dezső) || b. (ritka) Nyílt virág: olyan v., mely már nem bimbóban van, hanem teljesen kinyílt. Sohse nyílt virágot veszek, hanem mindig csak bimbajában levőt. (Gárdonyi Géza) || c. (villamosság) Nyílt áramkör: olyan á., amelyben a vezető vhol meg van szakítva. || d. (nyelvtudomány) Nyílt v. nyíltabb: a) alsó nyelvállású, a szájüregnek nagyobb nyílásával képzett, ejtett <hang, magánhangzó>; b) a szokásosnál alacsonyabb nyelvállással képzett, ejtett <magánhangzó>; nyíltabbá válás; vmely hangot nyíltan ejt: a szájüreg nagyobb nyílásával ill. a szokásosnál alacsonyabb nyelvállással képezi. Az ország némely vidékén az e-t nyíltabban ejtik. A nyílt rövid e az, melyet Debrecenben s környékén hallani. (Vörösmarty Mihály) || e. (nyelvtudomány) Nyílt szótag: magánhangzóra végződő sz. (pl. be-te-ge, gó-lya).
2. Nem fedett, felül nem zárt. Nyílt árok, csatorna; (műszaki nyelv) nyílt híd: olyan h., amelyen a főtartók felső öve között, a híd két szélén nincs rács v. keresztkötés. || a. (vasútügy) Nyílt áteresz(tő): olyan á., amelynek oldalfalai a töltés magasságáig felnyúlnak, és a nyílást áthidaló fa v. vas tartószerkezet közvetlenül rajtuk fekszik.
3. Olyan, amit kerítés, korlát, gát nem határol el, nem zár körül. Nyílt mező, terep, vidék; nyílt tenger: a) olyan t., amely az egy-egy állam főhatósága alá tartozó tengerparti területeken kívül esik; b) általában a tengernek a partoktól, a szárazföldtől távol eső része, amely rendszerint nagyon mély; nyílt ártér: gáttal, töltéssel el nem kerített á.; (vasútügy) nyílt rakodó: a vasúti kocsi padozatának magasságában fekvő vízszintes terület (rendsz. az áruraktár folytatásaként) a nehéz darabáruk berakására. Oh, hát visszaterel új vihar, új hab a | Nyilt tengerre, Hajó? (Arany János–Horatius-fordítás) Kivonult a nyílt tornácra. (Jókai Mór) || a. <Néhány állandósult szókapcsolatban, a hely nyilvános jellegének hangsúlyozására:> a nyílt utcán (támadta meg); nyílt színen: a) (film, színház) magán a színpadon; b) a nyilvánosság előtt, nyilvánosan; (film, színház) nyílt színi taps: az a t., amely a színész(ek) játéka közben, hirtelen harsan fel; (film, színház) nyílt színi változás: a színpad díszletének gyors változtatása az előfüggöny leeresztése nélkül. A nyílt színen ezt nem mondhatta meg. Odakinn lefut a nyilt utca során, Táncolni, dalolni se szégyell. (Arany János) Szacsvay Sándor … Bercsényi lehetetlen alakját olyan … művészettel játszotta meg, hogy a közönség nyílt színen is megtapsolta. (Ady Endre) A nyilt utcára lép a nép, | hogy végzetét betöltse. (József Attila) || b. (katonaság) Nyílt város: katonailag nem védett, nem megerősített v. || c. (vasútügy) Nyílt pálya: állomások, megállóhelyek, forgalmi kitérők közti pályaszakasz. A vonat a nyílt pályán vesztegel.
4. Mindenki számára nyitva álló. Nyílt kikötő; nyílt üzlet: olyan ü., amely közvetlenül a fogyasztók részére (is) árusít; nyílt árusítás: az ilyen üzletben folyó á.; nyílt házat ← tart.
5. (átvitt értelemben, hírlapírás) Megszorító szabályokkal nem korlátozott. Nyílt fórum: olyan hely, ahol szabadon lehet megnyilatkozni; (1945 előtt) nyílt tér: napilapnak a szerkesztőségen kívül álló személyek, ill. közösségek közleményére szánt rovata; a benne közöltekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. || a. (átvitt értelemben, kereskedelem, 1945 előtt) Nyílt hitel: <a tőkés gazdasági életben> olyan h., amelyet az adós sem záloggal, sem írásos biztosítékkal nem fedez. || b. (átvitt értelemben, kereskedelem, 1945 előtt) Nyílt számla: a) nyílt hitelről vezetett számadás; nyílt számlája van; nyílt számláról utal; b) olyan sz., amelyen a teherrel szemben nincs jóváírás; kiegyenlítetlen sz. || c. (átvitt értelemben) Nyílt eszű: a) könnyű, gyors felfogású, minden szellemi hatás iránt fogékony; b) (ritka) előítéletektől nem korlátozott szellemű.
6. (átvitt értelemben) A nyilvánosság előtt történő, nem titkos. Nyílt szavazás, választás: vmely közösség v. bizottság előtti személyes véleménynyilvánítással történő sz., v.; nyílt szavazásos ←; nyílt kártyával v. kártyákkal játszik: nem titkolja szándékait, céljait. Nyílt fellépésüknek meg is lett az eredménye. És te látva őt, kerülöd, Hogy ne kelljen szóba állnod S kezet fognod véle nyiltan. (Reviczky Gyula) Te már nem ismered ezt az országot, Martinovics … nem érted a titkos sóhajtásokat és nyílt panaszokat. (Krúdy Gyula) || a. (átvitt értelemben, kissé választékos) Nem lesből, nem alattomosan, hanem szemtől szembe folytatott. Nyílt harc, küzdelem. Egy este Kolosnak az egész várnépe Tör elé, sok pórral, hídunknak elébe, Felvonatá jókor az atyám, és kérdi: ,Nyilt harccal a békét hogy mi okon sérti’? (Arany János) A középkorban … a nemes lovag nyílt harcban ölhette meg a vakmerőt, aki palástjához ért. (Karinthy Frigyes) || b. (átvitt értelemben, sajtónyelvi, kissé választékos) Leplezetlen, nem burkolt. álcázás nélküli. Nyílt beavatkozás; nyílt cinizmus, ellenszenv, erőszak, fenyegetés; nyílt kizsákmányolás, háborús készülődés, támadás; nyílt titok: olyasmi, amit még titkolnak, pedig már mindenki tudja; nyíltan csinál vmit; nyíltan fellázad; nyíltan kimutatja ellenszenvét; nyíltan küzd a visszaélések ellen; nyíltan fenyegető magatartás. Tapasztalék bőven megtámadást a nyílt erőszaktól a sötét rágalomig. (Kossuth Lajos) Ez nyílt titok az udvarnál… (Gyulai Pál) || c. (átvitt értelemben, ritka) Nyilvánvaló, kétségtelen, nem tagadható v. nem leplezhető. A leány hűtlenségének következményei nyíltan megmutatkoztak. || d. (átvitt értelemben, kissé választékos) Az igazságnak megfelelő, szépítés nélkül való, semmit el nem hallgató <(beszéd, megnyilatkozás)>. Nyílt beismerés; a helyzet nyílt feltárása; nyílt válasz; nyíltan beszél; nyíltan bevall, elismer, feltár, kijelent, kimond, megmond vmit; nyíltan válaszol vmire. Azt adok, mit vajmi ritkán kaptok, Ti királyok, nyilt, őszinte szót. (Petőfi Sándor) Egyenes ember vagyok, megmondom nyíltan, hogy csak őt veszem el. (Gárdonyi Géza)
7. (átvitt értelemben, választékos) Őszintén kitáruló, megnyilatkozó; egyenes, becsületes jellemre és tiszta értelemre valló. Nyílt homlok, tekintet. Magyar fajunk délceg, nyílt vendégszerető. (Vörösmarty Mihály) A fiú tekintete nyílt volt és jóságos. (Gárdonyi Géza) Nem tekintettek nyílt, szeretetre áhítozó arcába …, melyet … oly határtalan bizalommal emelt mindenki felé. (Kosztolányi Dezső)
8. (átvitt értelemben, sport, sajtónyelvi) Még eldöntetlen, teljesen bizonytalan kimenetelű, egyenlő esélyű. Nyílt kérdés; a küzdelem, a mérkőzés teljesen nyílt. Az ütközet kimenetele nyílt. A bajnokság még nyílt. Az a kérdés, hogy megijednek-e az erőszaktól. – No igen – ez persze nyílt kérdés marad. (Karinthy Frigyes)
Szólás(ok): ld. sisak.
Szóösszetétel(ek): nyíltszavúság; nyíltszeműség.
