nyert
nyert [e] melléknév
1. Olyan <személy>, aki vmit nyert (1, 3, 6b), megnyert; nyerő, nyertes. A játszmát nyert kártyás; a csatát nyert hadvezér.
2. Olyan, amit vmilyen módon nyertek (1, 2, 3–4, 6, 7), megnyertek. A játékon nyert összeg; nyert ügye ← van. Durazzó … Azután Lajosnak általüzen titkon: | „Tőrbe sietsz, hagyd te a viadalt, rokon!” | Ha elhiszi s nem jő: nyert ügye van nála, Ha, nem hiszi s eljő: igaznak találja. (Arany János)
3.* (ritka, sajtónyelvi) Olyan <anyag, termék>, amelyet vmely eljárással létrehoznak, kapnak. A bányászásból nyert szén.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
