nyers
nyers [e] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Természetes állapotában levő, sütéssel, főzéssel el nem készített <étel>. Nyers gyümölcs, hús, kolbász, tojás; nyers tej; nyersen issza a tejet. Hozz füstön állott nyers kolbászt, fiam. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) A pattogó, perelő tűz mellett, ahol minden nyers anyag megfőtt …, az ő érzéseik is hamar forrtak. (Mikszáth Kálmán) || a. Ilyn étel(ek)ből álló. Nyers diéta, koszt.
2. Termő-, lelő- keletkezési helyéről frissen leválasztott, közvetlen felhasználásra nem v. kevéssé alkalmas, előkészítetlen <termék, anyag.> Nyersfa: a) nedves, ki nem száradt fa; b) iparilag fel nem dolgozott fa; nyers kő: csiszolatlan, megmunkálatlan kő; nyers szén: szénbányában termelt, osztályozatlan széntermék. Rakott a tűzre, jó nyers fát, a meg sírt, ő meg csendesen beszélt. (Móricz Zsigmond) || a. (ipar) Gyártási művelet alapanyagán haszn., iparilag még fel nem dolgozott <anyag>. (bőripar) Nyers bőr: az állatról lenyúzott, szárítással v. vegyi anyagokkal tartósított, cserzetlen, kikészítetlen b.; nyers gyapjú, kender; nyers szesz; nyers napraforgóolaj. || b. Bizonyos gyártási v. más előkészítési műveleteken átment, lényegében elkészült, de csak további finomítási művelet után véglegesen kész, ill. tökéletes v. használható <anyag, termék>. (nyomdászat) Nyers formátum: a papírnak feldolgozás (nyomás) előtti eredeti gyári formátuma; nyers gáz, gumi, lé, lemez; (szőlészet) nyers bor: egy forráson keresztülment, egészen új b.; nyers cukor: a cukorrépa levéből gyártott sárgásbarna színű, sajátságos szagú, kristályos, finomítatlan c.; (nyomdászat) nyers levonat: az egyengetést megelőzően nyomott első l.; (építészet) nyers tégla: égetetlen t.; (építészet) nyers fal: vakolatlan f.; nyers öntvény. || c. (műszaki nyelv) Ilyen anyag, termék megmunkálásával, előállításával kapcsolatos, rá vonatkozó. Nyers előkészítés, elemzés, méret. || d. Nyers kézirat: az első fogalmazvány, amelyen sem a szerző, sem más még nem javított v. nem változtatott.
3. (átvitt értelemben, kereskedelem, pénzügy) A költségek, kiadások, terhek levonása nélküli, mindent magában foglaló <összeg>; bruttó (I. 1a). Nyers bevétel, jövedelem; nyers hozadék: a termelés bruttó eredménye; nyers mérleg: olyan m., amely magában foglalja az összes főkönyvi számlák forgalmi adatait; nyers súly: burkolattal, csamagolással számított, mért áru súlya.
4. (átvitt értelemben, rosszalló) Az érintkezésben az udvarias formákat mellőző, gyak. tapintatlan, rendsz. gorombaságig menően kíméletlenül őszinte v. ezt mutató <személy>; faragatlan (2), durva. Nyers ember. Mindenkihez nyers. Dobó … odanyújtotta a kezét az asszonynak. – Bocsásson meg, hogy ilyen nyers vagyok. (Gárdonyi Géza) Váratlanul makacs, néha nyers is tudott lenni. (Kaffka Margit) || a. (átvitt értelemben, rosszalló) Ilyen személyre jellemző, rá valló, tőle származó, vele kapcs. Nyers erő(szak), modor, hang, viselkedés. Nyersen rárivallt a feleségére. Vártam, hogy anyám nyers föllépése után … Violáék fölkerekednek s hazautaznak. (Tolnai Lajos) A saját bornyáról ítélkezzék kend – vágott vissza nyersen a szabó. (Mikszáth Kálmán) Intelme gyorsan, nyersen ért | a „Nincsen apám” versemért. (József Attila)
5. (átvitt értelemben, kissé rosszalló) Megfelelő tehetségű, képességű, de ezeket még ki nem fejlesztett, a műveltség, társasági érintkezés tekintetében faragatlan, bárdolatlan <személy>. Faluról jött, kissé nyers még, de nagy tehetség. Az ős hajdankorban … a nyers népek kívül maradtak a szükségek ismerete körén., miket a polgárosodás teremt. (Kossuth Lajos) || a. (átvitt értelemben, kissé rosszalló) Kül. a nevelés, képzés, alakítás, művelés folyamatán át nem ment; kialakulatlan, faragatlan, kiforratlan, kidolgozatlan, iskolázatlan. Bizony ennek énekesnek a hangja még nyers. Szép a kép, de még nyers. Ki hitte, hogy még egyszer nyughatom A hű barátság karjain veled, S mit most akadva késve hoz s viszen A néma tolmács. azt buzgó szivünk Teljes hevéből nyers szó fejti ki, … ki hitte ezt? (Vörösmarty Mihály) Dalolt az asszonyság is, kinek felette nyers hangja volt. (Tolnai Lajos)
6. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Általában természetes erejében levő, egészséges erővel teli, romlatlan. Az egész beszély könnyű … kézzel van mintegy odavetve, mind épkézláb ember, ki benne fellép, egy kornak nyers erős fiai. (Vörösmarty Mihály) || a. (átvitt értelemben, költői) Természetes mivoltában jelentkező; gát, korlát nélkül működő; természetes voltában erős, kemény. Itt ősi dal zeng bujdosó Csabárul, | … Ott kancatejnél, mely borrá megerjed, Harsány mulatság nyers lármája gerjed. (Arany János) Szelíd dalom lenézi a garázdán Káromkodó és nyers dalú jelen. (Tóth Árpád) Boldog csak abban a nyílt, egyszerű napsütéses csécsi világban voltam …, és … úgy hiányzott az eddigi kövér, erős, nyers öröm. (Móricz Zsigmond) || b. (átvitt értelemben, költői) Eleven, friss, új. Tágúljon a szív könnyek által amíg Feszíti fojtja a nyers fájdalom. (Berzsenyi Dániel) Mint a halandó ember, aki nyers, Szellemi, testi részből áll a vers. (Arany János)
7. (átvitt értelemben, költői) Tiszta, romlatlan, természetes, friss <víz, levegő.> Itt a lég nyersebb, keményebb, A szellő fuvása metsz … (Arany János) A hárem illatos levegője után jól esett nekik a nedves, őszi lég nyers tisztasága. (Eötvös Károly)
Szóösszetétel(ek): 1. nyersgumis; nyerstejes; 2. félnyers.
