nyelvzavar
nyelvzavar főnév
1. (orvostudomány) Némely idegbajnak olyan tünete, amely a fogalmak összezavarásában jelentkezik. Beszéd közben nyelvzavarral küzd. || a. <Vmely fizikai ok, szervi fogyatkozás miatt> a szavak, hangok kiejtésének zavara, nehézsége. Hiányzik egy pár foga, és ezért bizonyos nyelvzavarban szenved.
2. Annak történte és ténye, hogy egyszerre sokan más-más nyelven beszélnek. → Bábeli nyelvzavar. || a. (átvitt értelemben) Az én koromban: | zörgött az egekben a gépek acélja | … Az én koromban: | vad, bábeli nyelvzavarok feleseltek. (Kosztolányi Dezső)
