nyelvművelő
nyelvművelő [e-e] melléknév és főnév, (régies) nyelvmívelő
I. melléknév Olyan <közösség, szerv, intézmény, ritk. személy>, amely, aki nyelvműveléssel foglalkozik. [Döbrentei] egy országos nyelvmívelő társaság létrehozásán … fáradozott. (Gyulai Pál) Kifogásolja, hogy a nyelvművelő társaság csak az idegen szavak ellen hadakozik. (Kosztolányi Dezső) || a. A nyelvművelés célját szolgáló. Nyelvművelő cikk, előadás, folyóirat, kiadvány, könyv; nyelvművelő törekvések.
II. főnév -t, -je [e] Nyelvműveléssel foglalkozó személy. A nyelvművelő a nyelv épségéért és tisztaságáért küzd. Vitás esetekben megkérdezik a nyelvművelők véleményét.
nyelvművelői.
