nyelveskedik
nyelveskedik [e-e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék (-jen) [e, ë, ë] (ritka)
Vkivel hetykén vitatkozik, felesel; nyelvel (1, 1a), szájal. Békén feküdt szegény öreg, még csak az a kín sem mozdítá meg, hogy az asszony nyelveskedik vele. (Vas Gereben) Zsuzsika megint nyelveskedik … (Móricz Zsigmond)
nyelveskedés; nyelveskedő.
