nyeldekel
nyeldekel [e-ë-ë] ige -t, -jen [ë]; -ni v. (ritka) ..kleni [e]
tárgyas Kínosan, nehezen nyel (1), ill. nyelni próbál vmit. Sokáig nyeldekelte az ebédet. Ült nyomorú ember haloványan az estveli tűznél … S amint a száraz falatot nyeldekdeni kezdé, … Nagy hahotával örült a nép s biztatta evésre. (Vörösmarty Mihály) || a. (tárgy nélkül) (ritka) Ne nyeldekelj, hanem egyél!
Igekötős igék: lenyeldekel.
nyeldeklés.
