nyavalyatörős
nyavalyatörős melléknév és főnév (népies)
I. melléknév -en [e]
1. Nyavalyatörésben szenvedő, epilepsziás <személy>. Nyavalyatörős ember, gyerek. Kenje, fürössze … azt a kölyket, nehogy nyavalyatörős legyen ijedtében. (Eötvös Károly) Shakespeare Caesarja is tele van hibával. Egyik fülére nagyot hall, hiú, gyáva nyavalyatörős. (Kosztolányi Dezső)
2. Nyavalyatöréssel járó, erre a betegségre jellemző. Nyavalyatörős rángatódzás, roham.
II. főnév -t, -ek [e] v. -ök, -e [e] Nyavalyatörős személy. A nyavalyatörőssel tapintatosan kell bánni.
nyavalyatörőssé.
