nő [1]
nő [1] tárgyatlan ige növök, -sz, növünk, nőtök; -tt, -jön, (népies) nől
1. (-t ragos mértékhatározóval is) <Élő lény, élő szervezet> a természet törvényei szerint fejlődve nagyobbodik. Nő a búza, a fű, a gomba, a vetés; gyorsan, hirtelen nő; magasra, nagyra nő; → nagyra nőj!; nagyot, sokat nő; (a) → fejére nő vkinek; (a) → nyakára nő vkinek; a tölgy terebélyesre nő; (szójárás, tréfás v. gúnyos) ahhoz még sokat kell nőnöd: majd ha nagyobb leszel. Milyen gyorsan nő ez a gyerek! A zabtól jobban nő a csikó. Trágyázott földben szebben nő a vetemény. Hej Jancsika, Jancsika | Mért nem nőttél nagyobbra? (népköltés) Nyári hévben a virágszál Sanyarogva nő. (Petőfi Sándor) Abban az évben, mikor a hetedik osztályt jártam, úgy nőttem, mint a májusi búza. Magam is csodálkoztam …, hogy egyre másra elrövidülnek, megszűkülnek a ruháim. (Gárdonyi Géza) A krumpli úgy nő, ha kapálják. (József Attila) || a. (átvitt értelemben is, bizalmas) Rám, rád, ránk, rátok, rájuk nő: ránő a nyakamra, nyakadra stb. Vö: ránő (2). Nem mondom, öcséd is gonosz akarattal – De bizony rád nő, ha gyengének tapasztal; Viszi saját kénye, rohanó dagálya. (Arany János) || b. <Élő szervezet vmely része v. rajta keletkezett képződmény> belső fejlődéssel nagyobbodik. Nő a feje, a hasa, a hája; gyorsan nő a haja; → szárnya nő; a fa levele nagyra, törzse vastagra nő. A daganat, a kelevény egyre nőtt. A köröm még a halál után is nő egy darabig. Úgy anyám! Kecsegtesd ölbeli ebedet, Ójad fúvó széltől drága gyermekedet; … Most tehetd ablakba: húsa és kövére Szépen nő naponkint anyja örömére. (Arany János) Böthök uram … szakálla úgy nőtt már, mint az avar. (Eötvös Károly) || c. Vmivé nő: nagyobbodva vmivé fejlődik. A cserje fává nőtt. Gitta nagy, nyurga lánnyá nőtt. (Babits Mihály)
2. <Növény> a földből lassanként kisarjad; kihajt és fejlődik; terem. → Gomba módra nő. Eső után gyorsan nő a gyom. Szóláshasonlat(ok): nő, mint (eső után) a → gomba. Miért nő a fü, hogyha majd leszárad? | miért szárad le, hogyha újra nő? (Babits Mihály) || a. <Növény> vhol (meg)terem, tenyészik. A gyöngyvirág erdőben nő. Az elhanyagolt szántóföldön gaz nő. || b. <Élő testen vmely szerves képződmény> keletkezik, (ki)sarjad; <végtag v. növénynek vmely része> kifejlődik és nagyobb lesz. Árpa nő a szemén; szemölcs nő az orrán; a növénynek új ága, gyökere, hajtása, termése, virága nő; a kecskének szarva, a ráknak ollója nő. Nő már a fák levele. Húsz fürt nőtt egyetlen tőkén. A fiú még csak 16 éves, de már nő a bajusza. Anyám, álmodtam én is egyet, Nem fejtenéd meg, mit jelent? | Szárnyim növének, s átröpűltem A levegőt, a végtelent. (Petőfi Sándor)
3. Vmihez nő: <élő szervezet vmely része> úgy fejlődik, hogy vmivel elválaszthatatlan, szerves egységgé válik; hozzánő összenő vele. A párta a csészéhez nőtt. || a. (átvitt értelemben, választékos) Vki vhova, vkihez, vmihez nő: vki nagyon megszokik és megszeret vmely helyet, személyt, dolgot, úgyhogy nem tudna elszakadni tőle; nagyon odaszokik; nagyon ragaszkodik hozzá. A lelkéhez, a szívéhez nőtt vki, vmi: nagyon megszeretett, megkedvelt vkit, vmit. A gyermek nagyon az anyjához nőtt. A művész egészen a h-özönség szívéhez nőtt. Adja nekem ezt a szép fiút … – Anyjához van nőve. (Vas Gereben) Szived szivemhez nőtt egészen. (Reviczky Gyula)
4. <Élettelen tárgy, tömeg, jelenség, nagyság> terjedelemben v. magasságban gyarapodik; nagyobbodik. Nő az árnyék; nő a hold; nő az ár, a víz, a Duna; nő a gát, a töltés; nő a vízállás; nő a víz mélysége; nő a bevetett földterület (nagysága). Tavasztól kezdve egyre nőnek a napok. Napról napra nőnek az új épületek. Folyik a cséplés, nőnek a kazlak. Megindultak az erecske mentén, s nézték, hogy nő, hogy szélesedik. (Mikszáth Kálmán) Virágozz fa és nőjj hegynyire kis domb. (Ady Endre) Nő az éjjel, nő az árnyék, terjed egyre csöndesen. (Kosztolányi Dezső–Poe-fordítás) || a. (átvitt értelemben) <Érték, szám, elvont dolog> számban, mennyiségben, mértékben nagyobbodik; gyarapodik, szaporodik. Nő az adósság, a bevétel, a munkabér, a szükséglet; nő a pénz értéke, a dolgozók száma. A város lakossága kétszeresére nőtt. A párt harcokban nő és fejlődik. Kezében gazdaságom egyre nőtt. (Petőfi Sándor) Nőtt is a pénz …, amit otthon hagyott. (Mikszáth Kálmán) Az állam arra építette alapjait, hogy a falu népe butuljon és vaduljon, hogy a szeszadó nőjön. (Móricz Zsigmond) || b. (átvitt értelemben) <Állapot, természeti v. társadalmi jelenség> erejében, jelentőségében nagyobb lesz; fejlődik, nagyobbodik, gyarapodik. Nő a hideg, a meleg, a hőség, a zaj; nő vkinek a befolyása, a hatalma, a tekintélye; nő a csodálkozása, a meglepetése. Az eset rendkívüli jelentőségűvé nőtt. Oly mértékben nő szerelmem, Amilyben fogy életem. (Petőfi Sándor) Mit csinálsz most Miklós? jaj dehogy birsz vélek [= velük]! Ezer lelked volna, mégis megölnének. – | Semmi baj! az neki a tulajdonsága, Hogy, ha nő veszélye, nő a bátorsága. (Arany János) || c. (átvitt értelemben) Vmivé nő: <elvont dolog, mozgalom, intézmény> alakulva, gyarapodva vmivé fejlődik. A francia munkások tiltakozása országos sztrájkká nőtt.
5. (-t ragos mértékhatározóval is) (átvitt értelemben) <Személy, vmely tette v. magatartása következtében> erkölcsi értékben, nagyságban, megbecsülésben gyarapodik; tekintélye, hatalma nagyobbodik. Nagyot nőtt a szememben, amikor megtudtam, hogy ő nyerte meg a pályázatot. Sokat nőtt előttem ezzel a határozott kiállással! Az ellenzék lassanként a vezetőség fölé nőtt. Egy-kettő igazát érezte Budának, | … Nagy része a köznép bizodalmán retteg: | Etele az által hova nő felettek! (Arany János)
Szólás(ok): ld. fű.
Igekötős igék: átnő; benő; belenő; felnő; félrenő; hozzánő; keresztülnő; kinő; közbenő; megnő; odanő; összenő; ránő; túlnő.
nőtt; növő.
