nevez
nevez [e-e] ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë]
1. tárgyas (gyak. általános alannyal, többes szám 3. személyben) Vminek nevez vmit: vmely néven emlegeti, vminek hívja; vmi a neve vminek. Igazi nevén v. (a maga) nevén nevez vmit: nyíltan, szépítgetés nélkül megmondja, beszél róla; → akármi néven nevezendő; bármi (minden, semmi) → néven nevezendő. Hogy nevezik nálatok az epret? A horgonyt … vasmacskának nevezi a nép. (Mikszáth Kálmán) Még akkor a pisztolyt aprópuskának nevezték. (Gárdonyi Géza) || a. Vminek nevez vkit, vmit: alkalmi nevet ad vkinek, vminek. Nevezzük az ismeretlent X-nek. Nevezzük a történetben szereplő legényt Jánosnak, a leányt Julcsának. || b. Vkit vminek nevez: újszülöttnek vmely nevet ad. Vki → után vminek nevezik, nevezi magát. Nagyapjáról Lászlónak neveztük a gyermeket.
2. Vminek nevez vkit, vmit: <megtiszteltetésként, gúnyból v. más okból> vmely minősítő megjelöléssel, elnevezéssel illeti, vminek mondja. Magáénak nevez(het) vmit: az övé vmi. Jó barátjának nevezte. Minek nevezzem ezt az eljárást? Ezt nevezed te dolgozatnak? A további halogatást árulásnak nevezte. Érzékenysége miatt nebáncsvirágnak nevezték. Édes szép ifju hitvesem, Minek nevezzelek? (Petőfi Sándor) A barát (csak így nevezték a híres Martinuzzi Györgyöt) négyszáz német rabot vitt … a szultán elé. (Gárdonyi Géza) Én is cihelődöm | és csomagolom csöndesen a ládám. | De te maradj itt és beszélj helyettem, | kit embernek neveztelek, kis Ádám. (Kosztolányi Dezső) || a. tárgyas (bizalmas) Ezt nevezem vminek!: <vminek kiválóságát, értékét elismerő dicséretként>. Ezt (már) nevezem → háztartásnak! Ezt nevezem lövésnek! || b. tárgyas (bizalmas) Ezt (már) nevezem v. nevezik valaminek!: <elismerő felkiáltásként:> ez igen!, ez már teszi!, ez már döfi!
3. tárgyatlan (sport) Vmely versenyen való részvételre jelentkezik, ilyen szándékát hivatalosan bejelenti. A versenyre sokan neveztek. Húsz ország csapata nevezett a labadarúgó világbajnokságra. || a. tárgyas (sport) Nevez vkit vmire: <szervezet, egyesület> vmely tagjának bizonyos versenyszámban való részvételét a rendezőségnél bejelenti. Úszóinkat az egyesület nem nevezte a bajnokságra. || b. tárgyas (sport) <Versenylovat> vmely versenyszámban való indulásra, részvételre bejelent. Dámát nevezték a nyeretlen kétévesek futamára.
4. Nevén v. néven nevez vkit: vkinek a nevét mondja megszólításként, nevén szólítja. Bődi Ferenc megretten. Mert éccaka a legbátrabb ember is … megretten, ha valaki néven nevezi. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas (régies) Vkit (vmit) nevén szólít, vkinek (vminek) a nevét mondja. A fátyolos Éjjel | … A szelek atyját is kérdé s a tiszta szivárványt … És nyöge szüntelenűl s keseregve nevezte szülöttét. (Vörösmarty Mihály) „Jöjjenek ellenségi, ha voltak!” | Jő, kit az apja rendre nevez. (Arany János)
5. (régies) Vmiül v. vmivé nevez: vmely tiszségre, állásra jelöl. A főispán megígérte, hogy táblabíróvá nevez. (Vas Gereben) Mivel fiúval isten meg nem áldta, Öccsét nevezte trónutódjaul. (Szigligeti Ede)
6. (költői) Megnevez (3). Valami nagy rejtett bánat Fogja el az egész tájat; Az a bánat, mit az ember Érez és nevezni nem mer. (Vajda János)
Szólás(ok): ld. gyermek.
Igekötős igék: benevez; elnevez; kinevez; megnevez.
neveztet.
