metsz
metsz [mecc] ige -ett, messen [ë, e-ë]; -eni [e]
1. tárgyas <Vmely eszközzel, rendsz. késsel> gyors, határozott mozdulattal vág, levág, elvág vmit. Egy karéj kenyeret metsz. Egy pálcát metsz magának. Gallyat metsz ostornak. || a. (ritka) Metsz vmit: <éles eszköz v. éles levelű növény, ill. ilyen levél> érintésre hirtelen vékony, de viszonylag mély vágást ejt vmin, és éles fájdalmat okoz. A csáté metszi a szarvasmarha száját. || b. tárgyatlan (ritka) <Éles eszköz, tárgy> élével hirtelen behatol vmibe, belevág. Együgyű dal | az én dalom | ő fujja ezt: | a fájdalom… | Metsz, mint a kés, | szúr, mint a tű. (Kosztolányi Dezső) || c. Vmit metsz vmiből: úgy hoz létre vmit, hogy kivágja, kimetszi vmiből. Csíkokat metszett az oldalszalonnából. Orját metszek a hátadból. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
2. tárgyas (tárgy nélkül is) (kertészet) <Fát, bokrot, ill. azon vmely ágat, hajtást a növény egészséges fejlődése érdekében> visszavág. Termőre metsz. Metszi a kert fáit. A vincellér kiment metszeni. || a. tárgyas (szőlészet) Szőlőt, (szőlő)vesszőt metsz: a sűrű bokrosodás meggátlása végett a vessző oldalrügyeiből fakadó új hajtásokat levágja. A vesszőt lugasnevelés érdekében hosszúra metszik.
3. tárgyas (művészettörténet is) <Kemény anyagba éles, hegyes eszközzel ábrát, feliratot> vés. Rézbe metsz vmit; kőbe, márványba feliratot metsz. Címert metszett a pecsétgyűrű kövébe. A jegygyűrűmre… ezeket a szókat metszettem: „Szeretetemnek harmincegyedik esztendejében.” (Mikes Kelemen) Kedves nagyasszonyunk, Toldi Lőrinc nője, | Annak a neve van metszve ezen kőre. (Arany János) || a. tárgyas (művészettörténet) <Rajzot réz-, acél-, fa- v. linóleumlemezbe> vés, rendsz. azért, hogy sokszorosítás útján nyomat készüljön róla. Nem is kell a bajuszos Berzsenyi | Vállára ó palástot metszeni… (Arany János)
4. tárgyas (átvitt értelemben, mértan) Vmi metsz vmit: vonal, sík vmely másik vonalon, ill. síkon vmilyen szögben áthalad; keresztezi. A két egyenes derékszögben metszi egymást. Két egyenes egy pontban metszi egymást. Két kör két pontban metszi egymást. Két sík egy egyenesben metszi egymást. || a. tárgyas (átvitt értelemben) <Út, útvonal, haladási irány másik utat, útvonalat, irányt> keresztez. A Rákóczi út metszi a körutat. || b. tárgyas (átvitt értelemben) <Utas vmely útvonalat, helyet> saját haladási irányával keresztez; átmegy rajta. A legrövidebb úton metszeniök kellett a „Varjúszállást”. (Bársony István)
5. tárgyas (tárgy nélkül is) (átvitt értelemben, ritka) Metsz (vmit): <hideg, szél, hideg eső> a bőrön, rendsz. az arcon, éles fájdalmat okoz. Hideg szél metszette arcunkat. Itt a lég nyersebb, keményebb, A szellő fuvása metsz. (Arany János)
Igekötős igék: átmetsz; bemetsz; belemetsz; elmetsz; felmetsz; kettémetsz; kimetsz; körülmetsz; lemetsz; megmetsz; rámetsz; szétmetsz; végigmetsz; visszametsz.
metszeget; metszhető.
