munkatárs
munkatárs főnév
1. Vkinek a munkatársa: vkinek <vmely szellemi, gyak. hivatali munkában> rendszeresen v. alkalmilag segítő, vele együtt dolgozó társa. Ő is munkatársam volt a szótár szerkesztésében. Munkatársai szeretik, ő is szereti őket. || a. Vminek a munkatársa: vmely művön mással v. másokkal együtt dolgozó személy. A szótár, a tankönyv munkatársai. || b. (csak többes számban v. többes számú értelemben) Ugyanazon a művön v. ugyanabban a munkakörben dolgozó több személy <egymáshoz való viszonyukban>. A darabon két munkatárs dolgozik. A munkatársak jól megértik egymást.
2. (hírlapírás) <Újság, folyóirat, hírszolgálati intézmény keretében> hivatásszerűen v. alkalomszerűen dolgozó személy. Alkalmi, belső, külső munkatárs; a Magyar Távirati Iroda, a rádió, a reggeli lap munkatársa; munkatársunk jelenti… A szerkesztő jól választotta meg munkatársait. Volt két … politikai lap … Az egyiknek kellett két rendes munkatárs, a másiknak három. (Jókai Mór) A telefon körül ott állnak a munkatársak. Minden mondat után, amit a gyorsíró lead, csend lesz. (Karinthy Frigyes)
3. (1945 után, hivatalos) (Tudományos) munkatárs: <kutatóintézet tudományos dolgozójának címeként:> a segédmunkatársnál magasabb, a főmunkatársnál alacsonyabb fizetési osztályba sorolt kutató.
Szóösszetétel(ek): 1. munkatársnő; 2. főmunkatárs.
munkatársi.
