munkahely
munkahely főnév
1. Az a vállalat, intézmény stb., ahol vki dolgozik, ahol állásban van. Megbecsülik a munkahelyén; munkahelyet cserél, változtat. Munkahelyéig négy kilométert kellett gyalogolnia. Szereti a munkahelyét. Visszavették régi munkahelyére. Nagy, álmos dzsungel volt a lelkem | s háltak az utcán. Rám csapott | … a közösség, amely e részeg | ölbecsaló anyatermészet | férfitársaként él, komor | munkahelyeken káromkodva … (József Attila)
2. <Ilyen vállalaton, intézményen belül> az a gép, íróasztal, területrész, helyiség stb., ahol vki a munkáját végzi. A harmadik asztal az ő munkahelye. Állva dolgozik a munkahelyén. || a. Kisiparos műhelye. A bádogos, a lakatos, a szabó munkahelye. || b. <Kint a szabadban> az a térség, ahol vki dolgozik. A munkahely a gépállomástól három kilométernyire van. A pályamunkások most mennek ki munkahelyükre.
Szóösszetétel(ek): munkahelycsoport; munkahelypótlék.
munkahelyi; munkahelyű.
