mukk
mukk főnév -ot, -ja (csak egyes szám) (bizalmas, hangutánzó)
<Rendsz. így:> Egy mukkot se(m): egyetlen szót, egyetlen hangot sem. Egy mukkot sem értek belőle. Egy mukkot se halljak! Egy mukkot sem mert szólni. Most már azért sem szólok, egy mukkot sem. (Szigligeti Ede) Nem volt ott soha többé egy „mukk” se … (Mikszáth Kálmán)
