mozgás
mozgás főnév -t, -ok, -a
Általában a mozog igével kifejezett cselekvés, tevékenység ill. jelenség, folyamat; az a tény, hogy vki, vmi mozog.
1. Vmely testnek más testekhez viszonyított folyamatos helyváltoztatása. → Centrifugális mozgás; → centripetális mozgás; → direkt mozgás; egyenes vonalú mozgás; → egyenletesen gyorsuló mozgás; forgó, görbe vonalú, gyors, gyorsuló mozgás; → pergő mozgás; → periodikus mozgás; → rezgő mozgás; viszonylagos mozgás; az égitestek, a levegő, a víz, a vonat mozgása; a mozgás átvitele, meglassulása; mozgásba → hoz vmit; mozgásba → jön; mozgásban → tart vmit; mozgásban → van. Helye van a mozgásra. || a. (filozófia, tudományos) A világegyetemben végbemenő mindenfajta változás és folyamat mint az anyagnak örök létezési formája. → Abszolút mozgás; anyagi, egyetemes mozgás; fizikai v. molekuláris mozgás: a molekulán belül hő-, fény-, elektromos stb. jelenségekben megnyilvánuló folyamatok összessége; a mozgás alapformái. A világban levő anyag. Az anyag mozog: mozgás nélkül nincsen anyag.
2. Embernek v. állatnak hely(zet)változtatása, ill. ennek (vmely jellemző) módja. → Araszoló mozgás; a sportoló, a táncosnő mozgása; a kacsa, a párduc mozgása; a fiatalember könnyed mozgása. Túl van a hetvenen, de mozgása még ma is friss, fiatalos. A versenylovak mozgása csupa ritmus. Be szép a siető | lányok | mozgása, a könnyü ruhák | lobogása. (Szabó Lőrinc) || a. Emberi, állati test, növény vmely részének v. részeinek folyamatos hely-, ill. helyzetváltoztatása. → Kifejező mozgás; a fák mozgása a szélben. Arca csupa élénkség, csupa mozgás. A növényeken különféle mozgásokat figyelhetünk meg, pl. a Nap felé fordulást, a kehely bezárulását. A kisagyban a mozgást szabályozó központ megbénult. (Kosztolányi Dezső) || b. Az egészség, a felfrissülés érdekében végzett testmozgás (pl. séta, testi munka, sport). Íróasztal mellett dolgozó embernek szüksége van egy kis mozgásra. Tudom, sikerűltén sohasem örűlök, Szándékomnak tán már elején kidűlök: De hiú tett is jobb áldatlan panasznál: Űz gondot unalmat, és a mozgás használ. (Arany János) || c. (bizalmas) Mozgás!: <indulatszó-szerű haszn:> siess(ünk)!, siessetek!, igyekezz(ünk)!, igyekezzetek!; élénkebben, frissebben (mozogjatok)! A mai nap már elveszett. Még csak három van: csütörtök, péntek, szombat. Vasárnap vége. Mozgás. (Kosztolányi Dezső)
3. (kissé bizalmas) Élénk tevékenység; mozgolódás; élénkség, elevenség. → Erős mozgás. A vizsgák időszakában nagy a mozgás az egyetemen. A régebben olyan kihalt város most csupa mozgás. Reggelre nagy … mozgásra ébredt Noszty Feri. Talpon volt az egész ház. (Mikszáth Kálmán)
4. Motoszkálás, ill. ennek zaja, zöreje. Valami mozgás hallatszott a szobából.
5. (átvitt értelemben is) Helyváltoztatási, ill. cselekvési lehetőség. Szabad mozgást biztosít vkinek; nagyobb mozgás v. szabad mozgást enged vkinek.
6. (átvitt értelemben, tudományos) Időbeli változások folyamata. A társadalom folytonos mozgásban van. A dialektikus materializmus a természetet és a történelmet mozgásában tanulmányozza.
Szóösszetétel(ek): 1. mozgásfényképezés; mozgásinger; mozgásjelenség; mozgásképesség; mozgáskör; mozgásköz; mozgáskultúra; mozgásmennyiség; mozgástan; mozgástér; mozgásütem; 2. földmozgás; hernyómozgás; hullámmozgás; kígyómozgás; körmozgás; légmozgás; testmozgás.
mozgási; mozgású.
