mozdít
mozdít ige -ott, -son; -ani v. (választékos) -ni
1. tárgyas Helyének megváltoztatására, nyugalmi helyzetének megszüntetésére késztet vmit. Karját, lábát mozdítja; az → ujját sem mozdítja vmiért. Egy tagját se tudja mozdítani. [A holló] csőrét nem nyitotta s szárnyait sem mozdította. (Babits Mihály–Poe-fordítás) A gazda nyugodtan hallgatott, még a fejét se mozdította. (Móricz Zsigmond)
2. tárgyas (népies) Hajt, ösztökél, serkent vkit, vmit. Ostornyél, … az aztán mozdítja az ökröt, ha nagyon lépést jár … (Vas Gereben)
3. tárgyas (népies) Mozdít vmit: tesz, csinál vmit; nem mozdít semmit: nem csinál, nem végez semmit.
4. tárgyatlan (rendsz. -t ragos mértékhatározóval) (átvitt értelemben, kissé bizalmas) Mozdít vmin: előrevisz vmit, lendít rajta. Mozdít vmit az ügyön.
Szólás(ok): ld. fül, kisujj.
Igekötős igék: elmozdít; előmozdít; félremozdít; hátramozdít; kimozdít; megmozdít; tovamozdít.
mozdítás; mozdíthatatlan; mozdítható; mozdító; mozdított.
