mostohaság
mostohaság főnév -ot, -a (csak egyes számban, rendsz. birtokos személyraggal) (választékos)
Vminek, ritk. vkinek a mostoha (II. melléknévvel kifejezett tulajdonsága, jellege, kedvezőtlen, ellenséges, szeretetlen volta. Az időjárás, a sors, a szerencse, a természet mostohasága. Nagyon bántotta testvérének mostohasága. || a. (ritka) Vminek szűkös, fukar, mostoha (II. b) volta; terméketlenség. A föld, a talaj mostohasága.
