miniszteri
miniszteri [ë v. e] melléknév -leg [e]
1. Miniszterhez tartozó, minisztert (meg)illető <dolog>. Miniszteri autó; miniszteri bársonyszék ¬; miniszteri cím, fizetés, hatáskör, tárca. Nem is tudta, mennyire szükséges volt számára, hogy idejében beérjen [a városba]: miniszteri tárca várta ott. (Móricz Zsigmond)
2. Minisztertől eredő, végzett <dolog>. Miniszteri aláírás, beavatkozás, felügyelet, intézkedés, rendelet.
3. (1945 előtt) <A minisztériumi tisztviselők régebbi rangfokozatában és címében> az ún. fogalmazói karba tartozó <személy>. Miniszteri fogalmazó, osztályfőnök, osztálytanácsos, tanácsos, titkár. || a. Minisztertől megbízott, kijelölt, kiküldött <személy, testület>. Miniszteri biztos; miniszteri kollégium ¬.
