mesterkedik [e-ë-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék (-jen) [e, ë, ë]
1. (bizalmas) Vminek a kezelésével, megjavításával v. létrehozásával próbálkozik, ezzel a céllal különféle kisebb-nagyobb erőfeszítéseket tesz, ügyeskedik. Mesterkedik vmivel. Hiába mesterkedtek, a traktort nem tudták elindítani. Úgy mesterkedik, hogy a dohány a szél dacára tüzet fogjon a gyufától. (Tömörkény István) Eltörött egy géprész… Laci ott mesterkedett vele, nem ment. Pestre kell vinni megcsináltatni. (Móricz Zsigmond)
2. (ritka) Mint vmely szakma, iparág önálló mestere dolgozik. Már húsz éve mesterkedik. || a. (ritka, népies, elavult) Mint falusi tanító, főként kántortanító működik vhol.
3. (átvitt értelemben, gyak. tréfás v. rosszalló) Ravasz, furfangos, agyafúrt fejtöréssel azon igyekszik, hogy vmit minden áron elintézzen, elérjen, megszerezzen; vmiben sántikál. Miben mesterkedel már megint? Ezen hiába mesterkedik, aligha fog célt érni! Abban mesterkedett, hogy megkaparintsa a vezetést. Most azért mindenkép azon mesterkedett, Hogyan egyesítsen két külön érdeket. (Arany János) Mikor észrevette, miben mesterkedem, szelíden megpirongatott, hogy minek bántom a kemencét… (Móra Ferenc) Szakadatlanul mesterkedtem, hogy a figyelmet újra s újra magamra vonjam. (Móricz Zsigmond)
4. (ritka, régies, rosszalló) Művészi képesség, ihlet, rátermettség nélkül foglalkozik vmivel. Ekkép rajzott fel nálunk egy verselő csoport, mely a művészet legkisebb öntudata nélkül mesterkedik vala… (Arany János)
5. (népies) Ingerkedik, incselkedik. Tollal mesterkedett a fülem körül, így hát felébredtem. Ne mesterkedj azzal a leánnyal!
Igekötős igék: kimesterkedik.