menekít
menekít [e-e] tárgyas ige -ett, -sen [ë, ë] -eni [e] v. -ni (bizalmas, néha rosszalló)
1. <Dolgot, tárgyat> vhol biztonságba helyez, vhová ment. Vmit vhová menekít. Összeharácsolt vagyonát nem sikerült külföldre menekítenie.
2. <Személyt> vhová kiszöktet, menekülésében (meg)segít. A volt csendőrtisztet nyugatra akarta menekíteni, de rajtavesztett.
Igekötős igék: átmenekít; elmenekít; kimenekít; megmenekít; visszamenekít.
menekítés; menekített; menekítő.
