mélyed
mélyed [e] tárgyatlan ige -t, -jen [ë]
1. <Vmely tárgy, szilárd dolog saját súlyánál fogva vmely lapos v. puha anyagnak a belsejébe> lefelé hatol. Lába a sárba mélyed. A szántalp a hóba mélyedt. A deresnek lábai mintegy lyukba mélyedtek. (Vas Gereben)
2. <Éles tárgy, eszköz, dolog nyomás hatására> mélyen hatol vmibe. Körme a húsba mélyed. A fúró a sziklába mélyedt. Az első néhány fogásnál sebesen mélyedt az éles ráspoly az ezüst karikába. (Jókai Mór)
3. (átvitt értelemben) Vmibe mélyed vki: más hatásoktól elzárva, teljes odaadással átadja magát vminek, foglalkozik vmivel. Gondolataiba, munkájába, olvasmányába mélyed. Élénk beszélgetésbe mélyedtek. Borics… gondolatokba mélyedve megy keresztül a színpadon. (Petőfi Sándor) Rejtőzve mélyed nagy művébe bölcs | Condorcet márki. (Juhász Gyula) || a. (átvitt értelemben, választékos) Álomba, szendergésbe mélyed: mélyen elalszik, elszenderedik. Kedves ebéd utáni szendergésbe mélyedt az omnibusz sarkában. (Krúdy Gyula)
4. <Vmely terület, felszín> kiterjedésében mélyen nyúlik vmibe. A tenger itt öbölszerűen mélyed a szárazföldbe. A sivatag nagy karéjban mélyed a termékeny területekbe. || a. Vmi mélyen ül, mélyen helyezkedik el vmiben. Szeme erősen a szemüregbe mélyed.
Igekötős igék: bemélyed; belemélyed; elmélyed; lemélyed; visszamélyed.
mélyedő; mélyedt.
