melózik
melózik [ë v. e] tárgyatlan ige -ok, -ol; -tam, -ott; -nék, -nál, -na; -zon melóz (argóban)
(Rendszeresen) dolgozik, kül. testi munkát végez. Egész nap melózik. Hol melózol? Tíz évig melózott ebben a gyárban. Mit tetszik gondolni, én is melózzak? (Karinthy Frigyes) || a. Nehéz, fárasztó munkát végez; gürcöl, robotol. Nekiláttunk, s aki akkor melózni látott, az sejtette, hogy nem csigától származunk… (Gelléri Andor Endre)
melózás; melózó.
