melegség
melegség [e-e] főnév -et, -e [ë, e]
1. A meleg (I. 1) melléknévvel kifejezett tulajdonság, állapot; meleg (II. 1), hő. Az élethez kell bizonyos fokú melegség. || a. Vmely meleg tárgy, dolog, hőforrás által keltett érzet. Melegséget érez. || b. Vminek meleg (I. 1) állapota, volta, viszonylag magas hőmérséklete; meleg (II. 1). A fűtőtest, a kályha, a kemence melegsége; az étel, a leves, a sör, a tészta melegsége; a levegő, a víz melegsége; a test melegsége; a lakás, a szoba melegsége; a nap, a nyár melegsége. Borzasztó melegségöt csinál ez a kemönce. (Móra Ferenc) || c. (ritka) Meleg levegő, időjárás; hőség. A nagy melegség ellankaszt, elálmosít, elbágyaszt, lever. Micsoda melegség van itt!
2. A testnek a szokottnál nagyobb hőmérséklete v. ilyen állapot érzése; meleg (II. 4). Belső melegség. Nagy melegség öntötte el. A királyfi arcát elöntötte a melegség. (Mikszáth Kálmán)
3. (átvitt értelemben, választékos) Vmely állapotban érezhető, megnyilvánuló, rá jellemző bizalmas, őszinte, vonzó meghittség. A családi élet, a bizalmas együttlét, az otthon melegsége. || a. (átvitt értelemben, választékos) A kedélynek, az érzésnek vmely megnyilvánulásában kifejeződő, érződő őszintesége, meghittsége; meleg (II. 5). A baráti érzés, a részvét, a szeretet, a szív melegsége. Sok melegség van a hangjában, a tekintetében. Abból a melegségből, amivel az mondva volt, megtudhatta Csajághy, mennyire szereti Ocskay az Ilonkáját. (Jókai Mór) A szívét valami forró melegség és meghatottság öntötte el. (Móricz Zsigmond)
4. (átvitt értelemben, kissé választékos) Vmely szín melegsége: vmely színnek az a tulajdonsága, hogy a színskálán távolabb van a kéktől, s a vöröshöz v. a sárgához esik közelebb, ill. amelynek árnyalatában van valami pirosas v. sárgás.
melegségi; melegségű.
