megvasal
megvasal ige
1. tárgyas Vaspánt(ok) ráverésével megerősít vmit. Megvasalja a kereket, a ládát, a szánkó alját.
2. tárgyas <Lovat, lábbelit> patkóval v. patkóhoz hasonló görbe vassal ellát. A kovács megvasalta a lovat.
3. tárgyas (népies) <Rabot> bilincsbe ver. Megvasalták az elfogott betyárt. Zsandár urak, mit akarnak? Talán bizon mögvasalnak? (népköltés) E közbe Lajoshoz hajtanak egy kémet: | …Kopjavetésnyiről, intve, oda csalták, S borát megivák, de magát megvasalták. (Arany János)
4. tárgyas <Ruhát, fehérneműt> meleg vasalóval simára egyenget. Megvasaltam a gallérját, most szépen áll. || a. (ritka) (tárgy nélkül) Bevasal (1a). Félnap alatt megvasalt.
megvasalás; megvasalható; megvasaló; megvasalt; megvasaltat.
