megritkít
megritkít tárgyas ige
Általában ritkává v. ritkábbá tesz.
1. <Erdőt, vetést, hajzatot> úgy tesz ritkábbá, hogy az azt alkotó egyedek közül némelyeket kivág v. kitép. Ezt az erdőt nagyon megritkították. || a. Megritkít vmit: <társadalmi ok, elemi csapás, járvány személyek csoportját> létszámában bizonyos mértékben csökkenti. A háború megritkította a lakosságot.
2. <Szorosan egymás mellett álló tárgyakat> egymástól távolabbra helyez. Megritkítja a polcon álló könyveket. Megritkítja a széksorokat a teremben.
3. <Levegőt v. vmely más légnemű testet> úgy tesz ritkábbá, hogy térfogatának megváltoztatása nélkül tömegét csökkenti, v. hogy térfogatát megnöveli. A bura alatt szivattyúval megritkította a levegőt.
4. (ritka) <Sűrűbb folyadékot> föleresztve hígabbá tesz. Megritkítja a mártást.
5. <Ismétlődő cselekvéseket> úgy tesz ritkábbá, hogy az őket elválasztó időközöket megnöveli. Megritkítja látogatásait.
megritkítás; megritkítható; megritkító; megritkított; megritkíttat.
