meglágyít
meglágyít tárgyas ige
1. <Vmely anyagot> bizonyos v. a kellő, kívánt mértékben lággyá tesz. A kovács meglágyítja a vasat. A tésztát víz hozzáadásával lágyítja meg. Az eső meglágyította a földet. Szódával meglágyítja a vizet. || a. (átvitt értelemben, népies) <Időt, időjárást> megenyhít. A havazás meglágyította a fagyot. A meleg tavaszi szelek meglágyították az időt.
2. (átvitt értelemben) Meglágyít vkit v. meglágyítja vkinek a szívét: vkinek a könyörtelenségét, szigorát megenyhíti; meghat. Rimánkodása végül meglágyította a rideg embert. Az én közbejárulásomnak [= közbenjárásomnak] sikerült meglágyítani a vezérek szívét. (Jókai Mór)
3. (nyelvtudomány) <Vmely mássalhangzót> j-féle hanggal együtt ejt, palatalizál; jésít (1), lágyít (4) (pl.: n helyett ny-t, t helyett ty-t ejt). Az orosz a mássalhangzókat „i” előtt meglágyítja. Dunántúl az n betűt némely hangzók előtt, az i előtt pedig rendesen, meglágyítják: fony, nyől (fon, nő). (Vörösmarty Mihály) || a. (nyelvtudomány) <Hang vmely másik hangot> úgy befolyásol, hogy azt j-féle hanggal együtt ejtjük, palatalizáljuk; jésít (2). Az orosz „i” meglágyítja az előtte levő mássalhangzót.
Szólás(ok): ld. kő.
meglágyítás; meglágyítható; meglágyító; meglágyított; meglágyíttat.
