megkap
megkap tárgyas ige
I. Birtokába jut vmely szóban forgó dolognak, esetleg személynek; odaadnak v. megadnak neki vmit.
1. <Várt, neki szánt v. ígért tárgyat, ajándékot, küldeményt> kézhez kap, mert odaadják neki. Megkapja a csomagot, a levelet. Megkapta, amit kért. Karácsonyra megkapod a könyvet. Amikor megkapja a teli csészét, akkor elvörösödik az örömtől, és orrcimpái reszketnek a gyönyörűségtől. (Móra Ferenc) || a. Megkap vkit: vmely kért v. várt személy vmely intézménynek v. személynek a hatáskörébe kerül azáltal, hogy átadják v. átengedik neki, oda osztják be. Megkaptuk a kért kisegítő munkatársakat. Ehhez a munkához megkapta a vállalat a leghozzáértőbb embereket. || b. <Nőt, kül. leányt> sikerül feleségül vennie. Sokáig tartott, amíg azt a lányt megkapta. Megkapja vkinek a → kezét. Feleségül vette az özvegy papné lányát, mert megkaphatta. (Móricz Zsigmond) || c. (bizalmas) <Nőt> sikerül nemi kapcsolatra bírnia. [A diák] csikorgatta a fogát. – Most megkaphattam vón azt a jányt. (Móricz Zsigmond)
2. <Neki szükséges v. őt megillető dolgot, kül. pénzt> kézhez kap; megadják neki. Megkapja a fizetését, a költségeit, az órabérét, a teljes ellátást, a szoba árát. Megkapta, ami járt a munkájáért. Mindent megkap, amire szüksége van. Megkaptuk a német tantiéme-eket… a berlini ügynöktől. (Ady Endre) || a. <Vagyontárgyat> jogszerűen birtokába vehet, mert előző tulajdonosa után őt illeti meg a birtoklás joga. A per eldőlt: ő kapta meg az örökséget. Mindennap bent volt az ügyvédnél, még se bírta megkapni a meghalt bérlő örökét. (Móricz Zsigmond) || b. <Kölcsönadott tárgyat, pénzt> visszakap. Megkaptam a kiló cukrot, amivel tartozott. Mikor kapom meg a pénzemet? || c. (átvitt értelemben, rosszalló) Megkapja a magáét: azt kapja, amit megérdemel: megrovást, büntetést; most megkaptad!: úgy kellett neked!; erre ugyancsak rászolgáltál! Eljöttél rágalmazni … Megkaptad a magadét érte. (Jókai Mór)
3. (bizalmas) Megkap vmennyit: legalább annyit, olyan összeget bizonyára kap. Ezért a szekrényért megkapsz ötszáz forintot.
4. Megkap vmit: <személy, intézmény, tárgy> vmely szükséges eljárásban, kezelésben v. vminek a hatásában a kívánt v. szükséges mértékben részesül; megadnak neki vmit, s így ahhoz hozzájut. Megkapta a kellő kiképzést; megkapja az első lökést vmihez v. vmire; megkapja a szükséges segítséget. Az intézet megkap minden támogatást. Ha a gép megkapja a megfelelő kezelést, sokáig nem kell javítani. Az én örökké beteg, hideglelős kis testem nem kapta meg a kellő táplálást. (Móricz Zsigmond) || a. Megkap vmit: <föld, növény> részesül vminek a hatásában, amire szüksége van. Ha a föld megkapja az esőt, a kellő napot és trágyázást, akkor bőven terem. Ez a növény itt nem kapja meg azt a meleget és gondos ápolást, amit nálunk.
5. <Személy vmely várt v. ígért lehetőséget, kedvezményt, jutalmat, büntetést, jogot> kap, mert megadják neki, ill. kiszabják rá. Megkapja az állást; megkapja az amnesztiát; megkapja az engedélyt, a halasztást, a hitelt, a jogot; megkapja a ® kitoló kását; megkapja a szabadságot; megkapja a dicséretet, a szidást, a verést; megkapta, amit ® keresett.
6. Megkap vmit: <dolog> vmely szükséges tulajdonságot, sajátságot vesz fel, (vminek a hatására) olyanná válik, amilyennek lennie kell. Ettől a kenőcstől a bőr megkapja a fényét, a színét.
7. <Várt v. már szóban forgó közleményt, tudnivalót> tudomásul vesz úgy, hogy szóban, írásban v. más módon közlik vele. Megkapja az ajánlatot, az engedélyt, a feleletet, a fölmentést, a felvilágosítást, a hírt, a parancsot, az utasítást; megkapja a feladatot; megkapja a behívót, a rendeletet; megkapja vkinek a címét; megkapja a jelt vmire; megkapja a szükséges adatokat, méreteket.
II. Megtalál, megszerez vkit, vmit.
1. (bizalmas) <Keresett személyt> megtalál, v. alkalmat talál arra, hogy vele beszéljen. Ezt az embert csak este, a lakásán tudod megkapni. Hetekig jártam az asztalos után, míg végre megkaptam. || a. (tájszó) <Keresett tárgyat> megtalál. || b. <Telefonon vmely kért állomást, számot> kapcsolnak neki. Hosszas tárcsázás után megkapta a számot. A házi központot azonnal megkapod.
2. Megkap vmely betegséget> <fertőzés, ragály, esetleg más ismert ok következtében> megbetegszik vmely ismert v. szóban forgó betegségben. Az egész család megkapta az influenzát. A hajón ő is megkapta a tengeri betegséget. Átkozott kölyök, sohse veszek föl többet ilyen fajtából a hajómra. Tudhattam volna, hogy … előbb-utóbb megkapja a nyavalyát. (Ady Endre) Isten tudja, hol szedte, nem én kaptam meg a veres himlőt, hanem ő, pedig én jártam iskolába. (Móricz Zsigmond)
3. Megkap vmit: vmely szóban forgó adathoz, ismerethez hozzájut. Megkaptam a helyzetről azt a képet, amit vártam. Megkapta a bizonyítékot az asszony hűtlenségéről.
4. Megkap vmit: <vmely művelet eredményeképpen> vmi a várakozásnak megfelelően létrejön, előáll, kijön (11b). Addig keverte a festéket, amíg meg nem kapta a kívánt színt. Akkor is ugyanazt a számot kapjuk meg, ha fordított sorrendben végezzük el a műveleteket.
III. Hirtelen megfog, megragad.
1. Kezével hirtelen odakapva megragad vkit, vmit. Ha meg nem kaplak, beleesel a vízbe. Az utolsó pillanatban megkapta a mentőövet. Hirtelen megcsúsztam, de szerencsére idejében megkaptam a korlátot. Megkapván Matyi … két keze szárát, | Egy gúzzsal … összeszorítja. (Fazekas Mihály) A rúd végét megkapta, S csak tréfamódra a sárból kiragadta. (Petőfi Sándor) A száguldó bikát megkapta a szarvánál fogva. (Mikszáth Kálmán) Nosza a mesterné is megkapja a kelmecsomó … másik végét, s így huzigálták … (Tömörkény István) || a. (népies) <Állat> a fogaival hirtelen belekapva megharap vmit. A kutya megkapta a fiú kezét, nadrágja szárát. Mintha attól tartana, hogy e csúnya állat még holtan is megkaphatja sovány lábszárait … (Jókai Mór)
2. (ritka) <A levegőben feléje repített tárgyat> kezével felfog; elkap. Megkapja az ablakból ledobott cédulát, könyvet. Ügyesen megkapja a labdát. Felhányta magasan a nehéz dorongot, S megkapá marokkal, – vagy tán meg se kapta. (Arany János) Fiúcska! Dobd vissza a labdát! – Jancsi elvörösödött. – Hát kapja meg! S feldobta a labdát. (Gárdonyi Géza)
3. <Tűz – közelében levő dolgot, tárgyat –> kissé megpörköl, megéget, rendsz. hirtelen kicsapva. Hogy haját a napnak lángja meg ne kapja, A hegyet végiglen csak hason mászhatta. (Garay János) [A ruhának] megkapta az egyik szárnyát a forró kandalló. (Jókai Mór)
4. (ritka) <Rejtőző v. menekülő személyt> kézre kerít; elfog, elkap. Tovább is fogják nyomozni? Amíg csak meg nem kaphatják. (Jókai Mór) Megállj, megmellesztelek, ha megkaplak. (Móra Ferenc)
5. (átvitt értelemben) Megkap vkit v. (költői) megkapja vkinek a szívét: mély benyomást kelt benne; hirtelen mély hatást tesz rá. Megkapta a gondolat, a látvány. A könyvet szép, de csalfa tündér lakja; Ha fölnyitod, megkapja szívedet. (Petőfi Sándor) Van ebben az emberben valami vakmerően megvető vonás, ami az első pillanatra megkapja az embert. (Ambrus Zoltán)
Szólás(ok): ld. cokikása, cokipohár.
megkapás; megkapat; megkapható; megkapott.
