megfájdul
megfájdul tárgyatlan ige
Fájni kezd, és bizonyos ideig fáj. Megfájdul a feje, a foga, a szeme. Nem nehéz munka a kapálás, csak az ember dereka ne fájdulna meg. Belső forróságot érzett, halántéka lüktetett, szemgolyói megfájdultak. (Kosztolányi Dezső) Zavartan makogtam valamit, hogy megfájdult a fogam, ráharaptam. (Hunyady Sándor)
megfájduló.
