már-már
már-már határozószó
<Vmely cselekvés v. történés közeli bekövetkezését, ill. vmely tartós, folyamatos cselekvés v. történés közeli befejeződését jelölve:> már majdnem; már éppen odáig jutott, hogy … Már-már ütésre emelte kezét. Már-már eldőlt a csata. A nap már-már lenyugodott. A magyar nyelv … már-már végvesztének indult. (Kisfaludy Sándor) Már-már hozni akarta a tűjét, a pamutot … és nekilátni a munkának. (Gelléri Andor Endre)
