mánia
mánia főnév mániát, mániája (rendsz. egyes számban)
1. (orvostudomány) Túlfokozott hangulatban, ingerlékenységben, álmatlanságban, a gondolat beteges szökelléseiben, olykor rögeszmékben megnyilvánuló enyhébb elmebetegség. Depressziós, üldözési mánia; vmilyen mániában ® szenved. Párizsba … úgy jött vissza, mint alkoholista, súlyos üldözési mániával. (Kuncz Aladár) || a. Kényszerképzet (1). Gyújtogatási mánia.
2. (rosszalló) Vkinek az elképzelésében, szokásában, cselekvésében, viselkedésében megnyilvánuló helytelen, bántó v. nevetséges rögeszme (2), hóbort. Költekezési, nagyzási mánia. Az a mániája, hogy hosszú körmöt növeszt. || a. (rosszalló) Szinte már beteges szenvedéllyé fajult szokás; szenvedély. A zene a mániája. Mániájában minden ringyet-rongyot megőrzött. (Kosztolányi Dezső) Az a mániája …, hogy mindig takarít. (Móricz Zsigmond) || b. (rosszalló) Többeket hatalmában tartó hóbort, divatszerűen fellépő helytelen v. nevetséges szokás. A térdig érő zakó, ez volt akkoriban mánia. Folynak most a lóversenyek úri mulatságai, és foly mellette az idegen nyelvűségi mánia. (Táncsics Mihály)
