mángorol
mángorol ige -t, -jon
1. tárgyas <Vászonfélét v. más szövött anyagot> mángorlóval (II. 1) puhít, simít. A kimosott vásznat fehérítés és szárítás után mángorolják. A ruhát … sulykolják, forrázzák, csapkodják, lúgozzák, öklözik, facsarják, szárítják, mángorolják, tüzes vassal is egyengetik, míg végre megtisztul. (Gárdonyi Géza) || a. (tárgy nélkül) Az asszony a mosókonyhában mángorol. Szulyovszky azt mondá Grimmelnének, hogy ő mángorlana, hogy mozgásba hozza vérét. (Kazinczy Ferenc) Kosarakban cepelte a ruhát, húzogatott, mángorolt. (Kosztolányi Dezső)
2. tárgyas (műszaki nyelv) <Fémiparban a megmunkálandó tárgyat> két nyomó lap közé fogva váltakozó irányban forgatja.
Igekötős igék: kimángorol; megmángorol.
mángorolgat; mángorolható; mángorolt; mángoroltat.
