malomkő
malomkő főnév
A malom őrlő szerkezetének részét alkotó, nagy átmérőjű, vastag, súlyos, kerek kő, a járókő, amely egy másik, álló kövön forogva az alája kerülő kenyérmagvakat megőrli, ill. az az álló kő, amelyen ez forog. Szóláshasonlat(ok): (tájszó) lassú, mint az alsó malomkő: nagyon lassú mozgású <ember>. Én morzsolom össze Csontjaidat, Mint a malomkő A búzaszemet! … (Petőfi Sándor) A malomkő a búza acélos szemeit addig koptatja, míg lisztté és korpává nem őröli. (Móricz Zsigmond)
Szólás(ok): két malomkő közé kerül: olyan helyzetbe k., amelyben két lehetőség közül mindegyik súlyos károsodással, pusztulással fenyegeti; két malomkő közt őrlődik: testi v. anyagi erejét, idegeinek ellenálló-képességét teljesen kimeríti két összeegyeztethetetlen tényezőnek lassú, súlyos, egymással ellentétes hatása.
Szóösszetétel(ek): malomkőasztal; malomkőgyár.
malomköves.
