makkoltat
makkoltat ige -tam, -ott, -asson (népies)
tárgyas <Disznókat ősszel v. télen> tölgy- és bükkerdőben terelget, hogy felegyék a lehullott makkot. A disznókat ott makkoltatták az erdőkön. (Móricz Zsigmond) || a. (tárgy nélkül) Ilyenkor szoktak makkoltatni. Hegynek fölfelé haladva … az uradalmi kanászra rátalált, aki ott makkoltatott az erdőben. (Jókai Mór)
makkoltató; makkoltatott.
